Jakobetz László 1967. március 6.-án született Budapesten, és iskoláit is itt végezte. 14 éves korában barátaival - Schüll Gyulával és Orosz Andrással - autodidakta módon tanult meg sakkozni. Első egyesülete 1982-ben a Vizügyi S.C. volt, ahol Tichy-Rács József irányításával kezdte a versenysakkozást. 1986-ban a Tipográfia T.E. csapatába igazolt és Navarovszky László keze alatt fejlődött tovább, akinek emberileg és szakmailag is a legtöbbet köszönhette. Rövid kitérő következett 1991-93 között a Mattador gárdájába, miközben a FIDE-mesteri címet megkapta. Ezután a BEAC együttesébe igazolt játékos-edzőként, de 1996-2001 között kettős igazolással a Miskolci SSC csapatával két országos bajnoki címet is szerzett. Legjobb egyéni eredményének az 1986-os 20 éven aluliak Országos Bajnokságán elért 5-6. helyezése, valamint az 1989. évi Mesterjelölt Bajnokság megnyerése számít. 1986-ban tagja volt Budapest győztes ifjúsági válogatottjának, a hallei IBV megnyerésekor.
Az edzősködéshez már gyerekfejjel kedvet érzett, és e tekintetben Varnusz Egontól és Szabolcsi Jánostól tanulta a legtöbbet. Hivatásos nevelőedzőként azonban csak 1993-tól kezdett dolgozni, a Barcza-BEAC nem sokkal korábban fuzionált gárdájában. Hatalmas fanatizmussal vetette magát az oktatásba, de az első generáció kiválasztásakor szerencséje is volt. Azóta tanítványai, Antal Gergely, Pintér Gábor és Boros Dénes nemzetközi mesterek, Gara Anita és Gara Tícia női nemzetközi nagymesterek, Torma Róbert és Dencsi Tibor FIDE-mesterek, de Antók Dániel, Radnai Ádám és To Nhat Minh is közel járnak a mesteri játékerőhöz. (Rajtuk kívül két tucat olyan tanítványa van, akik elérték a mesterjelölt minősítést.) A felsorolt fiatalok is bizonyították, hogy a Barcza-BEAC S.C. a legnagyobb és az egyik legeredményesebb hazai utánpótlásnevelő egyesületté nőtte ki magát. A nemzetközi eredmények sem várattak sokáig magukra, ezek közül Radnai Ádám 8 éven aluli Európa-bajnoki címe emelkedik ki. (Mindezek elismeréseként 1996-ban Kiváló Nevelő Munkáért kitüntetést kapott az OTSH-tól, majd a Gerevich-alapítványtól ösztöndíjat két évvel később.)
Tanítványai az iskolai és egyesületi csapatversenyeken is nagyszerű eredményeket értek, és érnek el. Ennek a munkának megkoronázásaként a 2000. évi Országos Ifjúsági Csapatbajnokságot a BEAC gárdája nyerte, a Barcza pedig 6. helyen végzett. A 13 sikeres játékos közül csak kettő nem volt Jakobetz-tanítvány... 2001-ben a helyzet hasonló volt. A 2002-2003-as idényben a BEAC OB I-es csapatának kapitánya, ahol is 8 korábbi tanítványa játszik.
Két fiú, Zoltán és András édesapja, akik szintén sakkoznak, és értek már el néhány szép sikert.
Mindezek mellett levelezési sakkozásban ifjúsági magyar bajnok volt (1985), 2000 óta nemzetközi mester, 2002-ben az e-mail világbajnokság 3 döntőjébe, míg 2005-ben a döntőbe jutott. 2004-ben megkapta a SIM minősítést, valamint a világválogatottba is meghívták Oroszország ellen, ahol győzött 1,5:0,5-re.
Három német nyelvű sakk-könyv (társ)szerzője: Skandinavisch (1992), die Wiener Partie (1994), 10x10 Schachtests (2000); ez utóbbi megjelent magyarul is 10x10 sakkteszt címmel 2004-ben. Legnagyobb sikerű műve 2003-ban látott napvilágot Az aranykapitány címmel, s mesterének Papp Navarovszky Lászlónak állít emléket.
Tíz éven keresztül (1987-1997) a Sakkélet képességmérés rovatának, minden idők legfiatalabb rovatvezetője volt. 2002-2003 között az Ifjúsági Sakkfutár főszerkesztőjeként tevékenykedett, 2004 óta a Magyar Sakkvilág munkatársa. 2002-ben a Testnevelési Egyetem sakk szakedzői szakán diplomát szerzett.